I. állomás
Pilátus halálra ítéli Jézust
II. állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
Most érinted először bűneim keresztjét.
Szembenézel a szenvedéssel, vállalod.
Nincs többé bűn nélküled.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Botlik, roskad szegény tested,
Nem bírja a nagy keresztet.
Földre sujtód, jaj! én voltam,
Ki oly sokszor elbotoltam.
III. állomás
Jézus először esik el a kereszttel
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Bár a mi betegségeinket viselte és a mi fájdalmaink nehezedtek rá,
mégis Istentől megvertnek néztük."
Váratlanul ránt magához a föld első bűnöm miatt.
Elbuktam már az út kezdetén.
Csak kő ne lennék, ki felsebzem testedet!
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Ó, jaj, látod jönni szembe
Édesanyád, gyötrelemben.
Ó, csak én is véle járnék
Krisztus után, mint az árnyék.
IV. állomás
Jézus Szent Anyjával találkozik
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Saját karja sietett a segítségére,
és a maga igaz volta lett a támasza."
A veled való találkozás elől nem lehet kitérni.
Te láttál meg, te találtál rám.
Hazugság és megjátszás nélküli tekinteted hagyd rajtam!
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Vinni terhed, segítségül,
Itt van Simon Kirenébül.
Bárcsak én is, bűnös lélek,
Keresztemmel követnélek!
V. állomás
Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Megvetett volt, utolsó az emberek között,
a fájdalmak férfia, aki tudta mi a szenvedés."
Itt sem tudok segíteni.
A mindent vetted magadra, nekem a kicsi is rettenetes teher.
Most arra kérlek, te segíts a kereszthordozásban!
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Jámbor asszony siet hozzád,
Kendőjével törli orcád.
Vajon hát én, kőszívemmel,
Mennyi könnyet töröltem fel?
VI. állomás
Veronika kendőt nyújt Jézusnak
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Istenem, megmentőm, ne hagyj el végképp!"
A kendőn vérző, emberi arcod nyoma látszik,
Mert rajtam oly ritkán tükröződik vissza a te Isteni arcod.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Földre roskadsz másodízben,
Értem tűrő kegyes Isten.
Hát én hányszor tántorultam?
Bűneimbe visszahulltam!
VII. állomás
Jézus másodszor esik el a kereszttel
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Igen, a mi bűneinkért szúrták át,
a mi gonoszságainkért törték össze."
Visszazuhansz újra a földre második, már szándékos bűnöm miatt.
Ez a lélek tette.
Csak kő ne lennék, ki megsebzem lelkedet!
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Sírva jöttök ki elébe,
Jeruzsálem asszonynépe.
Jaj, rám is áll, ami rátok:
"Magatokat sirassátok!"
VIII. állomás
Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Új életre keltem a megtört szíveket."
Fájdalmad ellenére neked kell vigasztalni másokat.
Az emberek bánatát és szomorúságát is te veszed magadra helyettem.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
A keresztnek szörnyű terhe
Harmadszor is földre ver le.
Ested adjon szent kegyelmet,
Hogy a bűnből talpra keljek.
IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt."
Halott, bűnös önmagamat továbbviszed, s leroskadsz alatta.
Kétségem és hitetlenségem a legnehezebb számodra.
Csak kő ne lennék, ki megsebzem szívedet!
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Megcsúfoltak ruha nélkül,
Borzad szájad vad epétül,
Tisztes mérték, szent szemérem,
Mindig, mindig maradj vélem!
X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Kit csúfoltok, kire tátjátok ki a szátokat
és kire öltitek ki nyelveteket?"
Most te állsz mezítelenül.
Egyszer majd engem fosztanak meg hiúságom ruháitól.
Csak bűnbánó szavam öltöztet fel újra.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Édes Jézus drága testét
Véres fára fölszegezték.
Mi egyetlen boldogságunk,
Szent keresztfa téged áldunk.
XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták."
Felfeszítettelek, már nem vagyok veled.
Magányod fenntartott hely,
melyet egyedül Isten kegyelme tölthet be.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Megváltásunk már betelve:
Jézus lelkét kilehelte.
Újra élek kegyelméből!
Ki szakaszt el szerelmétől?
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Éli, Éli lamma szabaktani!"
Az elhagyatottságot nem annak eltörlésével,
hanem elfogadásával lehet legyőzni.
Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? – hallatszik kiáltásod,
amikor már-már magadon érzed
a halál szorításán túl az Atya ölelésének súlyát.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Keresztfádról már levesznek,
Szent Szűz szívén pihen tested,
Bár pihennél mindig nálam,
Tiszta szívem templomában.
XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztről
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"… és lelkedet tőr járja át."
Szenvedésed megszűnt.
De az enyém folytatódik addig,
amíg oda nem kerülök én is a keresztre, vállalva sorsodat.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Már a szent test sírba téve
Újon metszett szirt ölébe.
Onnan kél fel harmadnapra,
Halált pokolt letiporja.
XIV. állomás
Jézus holttestét sírba teszik
Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged!
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
"Még sötétség borítja a földet és homály a nemzeteket,
de fölötted ott ragyog az Úr,
és dicsősége megnyilvánul rajtad."
Elrejtettek a sír sötétjében.
Az árnyék nem olthatja ki a világító napot.
Én bízva várom harmadnapod.
Miatyánk...
Üdvözlégy...
Könyörülj rajtunk, Urunk!
Könyörülj rajtunk!
Uram, hiszek és remélek,
Én szerelmem neked élek,
Szánom-bánom minden vétkem,
Légy az enyém egykor égben.
Befejező ima
Miattam szenvedtél,
értem haltál meg.
A harmadik nap örömét hordozom szívemben
Uram és Istenem!
AJÁNLOM AZ OLDALT
